A f�bb vesz�lyek k�z�tt megtal�lhat�ak m�g a nemzetk�zi t�lhal�szat, a szennyez�s, az �l�helyek megsz�n�se �s a katonai hanglok�torok. Az ENSZ K�rnyezetv�delmi Programja (UNEP) ez�rt nyolc faj nemzetk�zi v�delm�nek meger�s�t�s�t szeretn� el�rni.

Ide tartozik a Gangesz folyami delfinje, az atlanti pettyes delfin, az �szaki simah�t� delfin �s m�g �t m�sik faj. A jelenleg fenn�ll� v�delmet tov�bbi h�t fajra kellene m�g kiterjeszteni. A kism�ret� cetf�l�k a vil�g legink�bb ismert, kedvelt �s karizmatikus �l�l�nyei.

Sajnos a jelenlegi v�delem nem menti meg az �llatokat a sz�mos, r�juk leselked� vesz�lyt�l. Az UNEP-riport megk�s�rli kisz�molni, hogy a k�l�nb�z� t�nyez�k relative milyen fontoss�ggal b�rnak a delfinek �s b�ln�k �let�ben. Kider�lt, hogy a vesz�lyek 26,5 sz�zal�k�t a v�letlen kifog�sok, 24,9 sz�zal�k�t a sz�nd�kos vad�szat �s 21,2 sz�zal�k�t a szennyez�s teszi ki- �rja a h�rad�.hu.
 
K�t �vvel ezel�tt egy tudom�nyos kutat�s sor�n kider�lt, hogy naponta mintegy 800 cetf�le hal meg a hal�szh�l�k miatt. Az �l�helyek elt�nedez�se, a hal�llom�ny cs�kken�se �s a zaj nagyon sokat �rtanak az eml�s�knek. Mark Simmonds kutat� szerint nagyon sokan al�becs�lik a k�rd�s fontoss�g�t. Ami ugyanis jelenleg is zajlik azt jelzi, hogy egyes fajokat k�zvetlen vesz�lyek fenyegetnek.

N�h�ny fajr�l r�ad�sul nem is rendelkez�nk m�lyrehat� ismeretekkel, f�leg azokr�l, melyek a nagyobb m�lys�gekben �lnek. M�sfel�l azonban a kutat�k eleget tudnak ahhoz, hogy biztosan kijelenthess�k, a folyami delfinek lesznek a k�vetkez�k a sorban, akik kihalnak